Napjainkban elképzelhetetlen a tápcsatorna, urológiai műtétek által érintett területek, nagyobb érképletek és légutak korrekt ellátása speciális szövetvarró-gépek nélkül. A különböző gyártók által kialakított eszközök kiképzésénél törekedtek a szövetbarát kialakításra, ennek ellenére a sokszor nehezen adaptálható gépfejek sérthetik, roncsolhatják a képleteket.

A 2015-ös Korányi-bulletin szerint: Magyarországon 4864 mellkassebészeti műtét történt 2014-ben. 1684 primer tüdőrák miatti resectio. A célcsoportnak megfelelő műtétszám e szerint kb. 2000 műtét.  Magyarországon emellett kb. 8000 vastagbél sebészeti műtétet végeznek, amelynek 20%-a sigma, 37,5%-a rectum, a maradék jobb, illetve bal hemicolectomia. Ezen műtétek kb. 60%-a varrógéppel végzett, 10-14% laparoscopos.
Az ESTS (European Society of Thoracic Surgeons) adatai szerint Európában 42270 tüdőresectio történt 20072014-ig, ennek 14%-a VATS, mely utóbbi aránya az elmúlt években a 40%-ot közelíti. Európai colorectalis esetek száma 447 000 új eset évente, ennek 30-50% a laparoscopos műtét. 130-220 ezer vastagbél műtéthet tud segíteni a Stapler Guide.

Rutinszerű alkalmazásával a képletek kiemelése után, a műtéti helyzettől függően döntheti el a sebész, hogy az alkalmazni kívánt varró eszközt szabadon, vagy a kiemelő „pertli” speciálisan kialakított formáját kihasználva, annak vezetőfunkciója segítségével pozicionálja azt. Általános elterjedésével, kiváltja az eddig használt fonal, vagy gumiszalagokat, és speciális tulajdonságának köszönhetően azonnal, több korábbi műtéti lépést kiváltva teszi lehetővé a képletek ellátását. Az utóbbi 30 év orvostechnikai fejlődésnek köszönhetően a sebészeti tevékenység alapvetően megváltozott. A videotechnika szinte minden területen történő térhódításával, endoscopos varró és ultrahangos, illetve elektromos vágóeszközök kerültek alkalmazására. A fejlődés a korábbi sebészi eljárásokat is módosította, a korszerű műszereket nyitott műtétekhez is előszeretettel alkalmazzuk. A korszerű sebészeti eljárásokkal szemben alapvető elvárás a beteg biztonság és a műtéti idő rövidítése.

Gyakorlatban a nehezen adaptálható gépfejek műtét közbeni roncsolásának kiküszöbölésére jelenleg kényszermegoldások léteznek. A képletek körüljárása, környezettől való elválasztása után fonalat, gumiszalagot vezethetünk mögé, mellyel előemelve, biztonságosabbá tehetjük a gépek bevezetését. A nyitott műtétek során, a nagyobb mozgásterének köszönhetően, rugalmas vizelet katétereket alkalmaztunk, melyek vizeletgyűjtő zsákhoz kialakított végét, a varrógépek szájának egyik felére húzva segítette a bevezetést. Fenti eljárás a videó műtétek során nem alkalmazható. Az endoscopos varrógép gyártók egy része érezve az előzőekben említett problémát, egyes gépeik kialakításánál a varró eszköz egyik pofáját oly módon alakította ki, hogy a készülékhez mellékelt 15 cm-es gumi vezető felhelyezésével, könnyítette az eszköz használatát. Sajnos a 15 cm és a csak egy eszközhöz való adaptálás korlátozza alkalmazását.

Az általunk kifejlesztett eszköz univerzálisan, gyártótól függetlenül minden varrógéphez adaptálható, nyitott és videós műtét során használható, a korábban alkalmazott eszközök jó tulajdonságait felhasználó és ötvöző „műszer”. Lényege, olyan gumiszerű, műanyag szalag, amellyel az ellátni kívánt struktúra mögé vezetve azt, az egyik végén kialakított speciális, rugalmas szájadékához csatlakoztatható a gyártó független gép, amelyet így könnyen és biztonságosan helyezhetünk fel. Az ellátni kívánt struktúrának (bél, hörgő, ér, parenchymas szövet), és vastagságának, illetve anyagának megfelelően több méretben lenne elérhető. Az eszköz kb. 50 cm hosszú - az utolsó 10 cm-től eltekintve - 3-5 mm szélességű szalag. Utolsó 10 cm-ből 8, már inkább csak flexibilis, 5-7 mm szélességű, míg a végső 2 cm-e - a katéterek végéhez hasonlóan - jól feltágítható, így valamennyi gép „pofájához” rugalmasan rögzíthető.

Tekintettel arra, hogy a kifejlesztett Stapler Guide egy több (minimum három) mozdulatból álló és minden mozdulatnál külön-külön sérülésveszélyt magában hordozó tevékenységet egyszerűsít le, egyértelműen látható, hogy használata révén jelentős mennyiségű időt takaríthatunk meg, valamint a környező szövetek tökéletes védelme, elkülönítése révén minimalizálja (gyakorlatilag a nullához közelíti) a sérülésveszélyt. Az eszköz színe minden esetben úgy kerül megválasztásra, hogy az endoszkópos képalkotó diagnosztikai készülékek automatikus kontraszt- és fénybeállítását ne zavarja, lehetőleg csillogásmentes legyen. Az eszköz a felhasználás során esetlegesen keletkező sérülések, valamint a sterilizációs követelmények miatt, javasoltan egyszer használatos. Az eszköznek sugárfogónak, radiológiai módszerrel kimutathatónak kell lennie.

A kifejlesztendő eszköz tehát egyrészt anyagtechnológiai, másrészt formatervezési fejlesztést valósít meg, hiszen:

- meg kell határozni a humán orvoslásban felhasználható anyagösszetételt;
- ki kell alakítani a különböző szöveteknél használható formát;
- meg kell határozni a varrógépekhez való univerzális kapcsolódási pontokat és formákat;
- ki kell alakítani a szövetek épségét biztosító, illetve a képalkotó diagnosztikai műszerek működését nem befolyásoló felületet!

Mint azt már említettük, a rohamos orvostechnikai fejlődésnek köszönhetően a sebészeti tevékenység alapjaiban változott meg, hiszen a napjainkban már szinte minden sebészeti beavatkozási területen tetten érhető a videó technika térhódítása: az orvosok a beavatkozástól és a műtét jellegétől függően endoscopos varró és ultrahangos, illetve elektromos vágóeszközöket alkalmaznak, de ezeket az eszközöket ma már nyitott műtétekhez is előszeretettel használják. Ennek következtében a tápcsatorna, vagy urológiai műtétek, nagyobb érképletek és légutak korrekt ellátása napjainkban már csak kivételes esetekben történik ún. speciális szövet varrógépek nélkül. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy – bár a különböző gyártók által kialakított eszközök kiképzésénél törekedtek a szövetbarát kialakításra – a varrógépek fejrésze sok esetben nehezen illeszthetők, ezért azok különböző mértékben sérthetik, roncsolhatják a képleteket, mellyel járulékos sérüléseket okozhatnak.

Ugyan, ezen problémák kivédésére, kezelésére többféle „félmegoldás” is létezik, az nagy általánosságban elmondható róluk, hogy alkalmazhatóságuk sok esetben korlátozott, univerzálisan nem használhatók.
A kifejleszteni kívánt eszköz kiváltja azon „szükségmegoldásokat”, melyeket mai napig használnak a világ minden táján. A különböző szövetvarró-gépek adaptálása több eszköz alkalmazásával, más célra kialakított eszközök felhasználásával történik, ennek minden hátrányával. Az általunk kialakított vezető kiképzése könnyebbé teszi a képletek kiemelését, speciális kialakításának köszönhetően univerzálisan használható, gyártótól függetlenül.
Mai napig nem volt a piacon a Stapler Guide-hoz hasonló, vagy tulajdonságaiban megfelelő eszköz. A műtétek során több lépésben megvalósuló feladatot a lépéseknek megfelelően különböző és eltérő tulajdonságú eszközökkel valósítják meg. A jelenleg elérhető, „részfunkciójában” hasonló vezető, csak az érintett gyártó egyes gépcsaládjaihoz használható (Covidien Endo-GIA, Curved Tip,Radiopaque Flexible Introducer), és ez esetben is szükség lehet, más típusú, képletizoláló eszköz alkalmazására is. Műszerünk több, eddig leírt funkciót egyesít és több, különböző műtéti lépést ötvözve egyszerűsíti a beavatkozásokat.